Donát szerint, ha azt akarom, hogy olvassák a blogom, akkor írnom is kell rá :) Persze már én is akartam...Csak én szeretek mellette képeket is felrakni, ha elkészült valami új kis mütyür. Most viszont kicsit nagyobb fába vágtam a fejszémet, és kell még egy kis idő. Ezért ez nem barkácsolós, varrogatós bejegyzés lesz, hanem okfejtegetős. Barátok kérdezgették, hogy miért pont Buba a buba, hát már rég megszerettem volna mutatni, meg el szerettem volna mondani.
Na akkor tételesen:
1. Itthon a kiccsaládban valahogy mindenki bubu lett (becenévileg), még Donáttal kezdtük, aztán így maradt, így már Samu is bubu vagy kisbubu vagy bubufiú :) Sokszor furán néznek ránk, elvégre felnőtt, családos emberek vagyunk...Mi meg így szeretjük.
2. Ebből aztán számomra logikusan következett valami bu/bub-bal kezdődő név
3. Weöres Sándor: Buba éneke.
4. Na ezt inkább megmutatom:
Ez aranyos:-) Olyan jók ezek a családi "elnevezések" ettől (is) család a család. MÁsnak tán nem is kell értenie.
VálaszTörlés